Csibész a pályán

A vízilabda nem csupán egy sport a magyarok számára, hanem a focink lehanyatlása óta egyértelműen a legkiemelkedőbb csapatsportunk. Sőt, több is, mint sport, beépült a magyar öntudatba, úgy vagyunk vele, hogy ez a mi sportágunk, és ha néha nem is mi nyerünk, akkor is magabiztosan állítjuk, hogy mi vagyunk benne a legjobbak. Ha végignézünk a magyar vízilabdázás történetén, akkor mindenekelőtt elfárad a szemünk, hiszen a huszonhárom olimpián, amelyen részt vett a vízilabda-csapatunk, tizenhatszor érmet nyertünk, és ebből kilencszer aranyat, nem beszélve az Európa-bajnoki és világbajnoki érmekről. A játékot ugyan nem mi találtuk ki, de a magyar találékonyság több olyan innovációval járult hozzá, amelyek végleg meghatározták a sportág fejlődési irányát. A győzelmet győzelemre halmozó magyar vízilabdánk folytonosságát a történelmi kataklizmák – világháború, ’56 – és a Los Angeles-i olimpia bojkottja sem tudta megtörni, a tudás nemzedékről nemzedékre öröklődik, és ez az oka, hogy a kevésbé sikeres időszakokban is mindig van mihez visszanyúlni, van visszaút a csúcsra. Mit tud ez a magyar vízilabdakultúra, mik a különleges képességei? Kiderül a Kiss Gergellyel folytatott beszélgetésből!

A magyar fociban megbúvó tudás még a tízmillió szövetségi kapitány számára is sok újdonságot tartogathat, hiszen a futballunk dicső múltja nemcsak a 6:3-ból és a helsinki olimpiai aranyból áll, hanem már az 1938-as világbajnoki döntőbe jutásunk is egy komoly szellemi és gyakorlati érés eredménye volt. A magyar futballkultúra a ’20-as évektől kezdve iskolateremtő volt, a trianoni csapás miatt külföldre ment edzőink sokfelé elterjesztették, és egészen az ’50-es évekig az egész játékra kiható innovációkkal járultunk hozzá a világ labdarúgásához. Mindezek fényében még drámaibb, hogy később milyen mélységekbe szakadt le a futballunk. Az akkori tudásunkat a holland, a spanyol és az olasz futballiskola továbbgondolta, máig fejleszti, mi pedig nemhogy elfelejtettük, de már fel sem ismerjük, ha valaki külföldről visszacsempész hozzánk valamicskét ebből a tudásból. Van-e kiút, és csinálhatnánk-e olyan jól, mint egykor? Ferenczi Attila futballhagyomány-kutatóval derítjük ki. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.)