Csibész a pályán

Kik vagyunk mi, és mik szeretnénk lenni? vs. Mik a nemzetközi trendek, amiket követhetnénk? A hagyományos sikersportágainkban – akár tudatosan, akár ösztönösen – jellemzően az első kérdésre adnak újra és újra jó válaszokat ahelyett, hogy az utóbbit hajszolnák. Az önazonosság az egyén és a közösség számára is kulcsfontosságú, így a sportban is megkerülhetetlen. Olimpiai érmeink döntő részének hátterében éppen az áll, hogy edzői műhelyeink, sportolóink helyesen ismerték fel a magyarokra jellemző testi és lelki adottságokat, és jól aknázták ki az ezekből fakadó képességeinket. A követendő példát azoknak is érdemes lenne követni, akik letértek erről az útról. Nyolc legeredményesebb sportágunk titkai és tanulságai tárultak fel a Csibész a pályán sorozatban, ahol az utolsó részben megvonjuk a mérleget, és meghatározzuk a magyar sportoló szuperképességeit. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.)

Hajós Alfréd nemcsak a magyar olimpiai győzelmek sorát nyitotta meg, hanem az úszósportunkat is azonnal feltette a sporttérképre. Már a legkorábbi olimpiákon is klasszisaink követték a medencében, a két háború között pedig már olyan bázissal bírt idehaza a sportág, hogy világrekorder gyorsváltónk volt. A magyar sport második világháború utáni csúcsidőszaka még kiemelkedőbb eredményeket hozott, utána viszont hosszú szünet jött. Emiatt is szinte mindenkinek Széchy Tamás ugrik be, ha úszásról van szó, és ez a vélekedés a korábbi fényes sikerek ellenére sem teljesen alaptalan. Mindaz, ami ma a magyar úszósport, az jelentős részben tényleg az ő szakmai műhelyéből származik. Legalább ilyen fontos ügy azonban, hogy mi lesz holnap a magyar úszósport. A történelem és a módszerek mellett ezt is megbeszéltük Wladár Sándorral, a Magyar Úszó Szövetség elnökével. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.) Következő rész: https://rumble.com/v4x5mw5-a-vagany-es-kitarto-magyar-nyeri-az-aranyakat-csibesz-a-palyan-9.html

A sporttörténet egyik legnagyszerűbb győzelmi sorozata fűződik a magyar kardcsapathoz, illetve a magyar férfi kardozókhoz, akik a ’60-as évekig verhetetlenek voltak. Az Olaszországból behozott modern kardvívás jó termőtalajra talált a komoly hagyományokkal rendelkező magyar vívóvilágban, és egy évtized alatt olyan kultúrát építettünk ki, hogy több, mint fél évszázadon át evidens volt a magyar kardvívók győzelme az olimpiákon egyéniben és csapatban egyaránt. 1956 miatt, mint annyi minden, ez is megtört, ám csak ezután következtek a magyar párbajtőr legfényesebb évei. Történelmünk legsikeresebb sportágában a csillogó kardsztorink mellett férfi és a női párbajtőrben, sőt néha-néha férfi és női tőrvívásban is maradandót alkottunk. A vívókultúránk a kezdetek óta folytonos, de olyan széles bázist egyik vívónemben sem sikerül már kiépítenünk világklasszisokból, mint az egykori kardválogatottunk, vagy a ’70-es évek párbajtőrválogatottja. Az okokról, múltról, magyar iskoláról és jövőbeli feladatokról Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívóval beszélgettünk. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.) Következő rész: https://rumble.com/v4x5azz-uj-felfedezesekbol-szuletett-minden-uszo-diadalmenetnk-csibesz-a-palyan-8.html

A kispályás kézilabdát csak az ’50-es évek végétől játsszák elterjedtebben, ezért a játék kiérlelődése, fejlődése rögtön éles nemzetközi verseny közepette történt. Ebbe a fejlődésbe a magyar kézilabda is beletette a magáét, és ugyan a férfi válogatottunk sokáig csak üldözte az élmezőnyt, a női szakág kezdettől a legjobbak között vitézkedett. A ’80-as években aztán a férfiak vitték a prímet, a rendszerváltás óta pedig az ezredforduló éveiben volt utoljára kiemelkedő időszakuk a nőknek. Ma mindkét fronton az elit nyomában próbálunk loholni, de a többi csapatsportágunkban is megszokott magyaros kreativitás önmagában már nem elegendő, mert közben a világ sem állt egy helyben. De mit kezdhetünk ezzel az adottságunkkal, segíthet-e visszazárkózni a legjobbak közé, és mi kell még a visszazárkózáshoz? Zsiga Gyulával, a Magyar Kézilabda Szövetség utánpótlás-fejlesztési igazgatójával jártunk utána. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.) Következő rész: https://rumble.com/v4x0s6x-vivoiskola-a-vilag-tetejen-csibesz-a-palyan-7.html

Csak a legelvetemültebb sportrajongók körében ismert, hogy a férfi és női kosárlabdázásunk is járt már a világ élvonalában. Ez ugyanis az ’50-es években történt, amikor a foci- és vízilabda-válogatottunk egyaránt a világ tetején volt, magára vonva a figyelem nagy részét. Akkoriban sorra hordták haza az érmeket az Európa-bajnokságokról a kosárlabda-válogatottjaink, a csúcspont pedig az volt, amikor a férfiak idehaza szereztek aranyérmet, 40 ezer tomboló néző előtt legyőzve a Népstadionban az Eb-címvédőt és egyben a legutóbbi olimpia ezüstérmesét, a Szovjetuniót. Sikereinket – nem meglepő módon – kosarazásban sem a nyers erő alapozta meg, hanem a gyors labdajáratásra és ötletes megoldásokra épülő magyaros játék. Később azonban a politika beavatkozása miatt megtört a magyar kosársport, legfeljebb egy-egy elszánt edző tudta valamelyest rajtahagyni a kéznyomát. Férfi csapatunk a ’60-as évek óta nem tudott megvillanni, és a nőknek is csak kevéssel jut több sikerélmény. Hogyan csináltuk régen, és mit érhet az a tudás ma? – ezt fejtegettük a sportág talán legtapasztaltabb hazai szakértőjével, Ránky Mátyás korábbi szövetségi kapitánnyal és válogatott játékossal. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.) Következő rész: https://rumble.com/v4wzzjb-profi-munka-nelkul-nem-eleg-a-magyaros-kezilabda-csibesz-a-palyan-6.html

A magyar embernek birkózásban sem kenyere a villámháború. Akárcsak egykori nomád ősei, előbb felméri a terepet, feltartóztatja és közben felméri az ellenfelet is, legfőképpen pedig várja a kínálkozó lehetőséget. Legjobbjaink a mérkőzésidő múlásával egyre veszélyesebbé válnak, hiszen az ellenfél testben és fejben fáradni kezd majd, a mi birkózóink viszont rengeteg munkát fektetnek abba, hogy velük ez ne nagyon történjen meg. Erősebb így lehet más birkózó a magyarnál, de szívósabb és technikásabb nem nagyon. Takács Ferenc edzővel, mesteroktatóval, korábbi többszörös országos bajnok birkózóval fejtettük meg a sportág magyaros iskoláját. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.) Következő rész: https://rumble.com/v4wxjpl-a-felbeszakadt-kosarlabda-igeret-csibesz-a-palyan-5.html

Három évtized óta jó minőségű felvételek sokaságán, élő adásban nézhetjük a magyar kajak-kenu aranykorát. Itt nincs okunk sóhajtozni a hajdani dicsőségünk után, hiszen most is el vagyunk látva sikerekkel. Az olimpiákon rendszeresen ettől a sportágtól várjuk a legtöbb aranyat meg a legtöbb érmet, amiben nem is szoktunk csalódni, és nemegyszer mi nyertük a sportág éremtáblázatát is. Miben rejlik a magyar kajak-kenu ereje, milyen a magyaros kajak-kenu, és miben lennének lehetőségeink még a mostani sikereken felül is? Ábrahám Attila olimpiai bajnok kajakostól ezt is megtudtuk. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.) Következő rész: https://rumble.com/v4w4d19-a-magyar-birkozo-farad-el-utolsokent-csibesz-a-palyan-4.html

A vízilabda nem csupán egy sport a magyarok számára, hanem a focink lehanyatlása óta egyértelműen a legkiemelkedőbb csapatsportunk. Sőt, több is, mint sport, beépült a magyar öntudatba, úgy vagyunk vele, hogy ez a mi sportágunk, és ha néha nem is mi nyerünk, akkor is magabiztosan állítjuk, hogy mi vagyunk benne a legjobbak. Ha végignézünk a magyar vízilabdázás történetén, akkor mindenekelőtt elfárad a szemünk, hiszen a huszonhárom olimpián, amelyen részt vett a vízilabda-csapatunk, tizenhatszor érmet nyertünk, és ebből kilencszer aranyat, nem beszélve az Európa-bajnoki és világbajnoki érmekről. A játékot ugyan nem mi találtuk ki, de a magyar találékonyság több olyan innovációval járult hozzá, amelyek végleg meghatározták a sportág fejlődési irányát. A győzelmet győzelemre halmozó magyar vízilabdánk folytonosságát a történelmi kataklizmák – világháború, ’56 – és a Los Angeles-i olimpia bojkottja sem tudta megtörni, a tudás nemzedékről nemzedékre öröklődik, és ez az oka, hogy a kevésbé sikeres időszakokban is mindig van mihez visszanyúlni, van visszaút a csúcsra. Mit tud ez a magyar vízilabdakultúra, mik a különleges képességei? Kiderül a Kiss Gergellyel folytatott beszélgetésből! (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.) Következő rész: https://rumble.com/v4w0mae-kajak-kenu-aranykor-elo-adasban-csibesz-a-palyan-3.html

A magyar fociban megbúvó tudás még a tízmillió szövetségi kapitány számára is sok újdonságot tartogathat, hiszen a futballunk dicső múltja nemcsak a 6:3-ból és a helsinki olimpiai aranyból áll, hanem már az 1938-as világbajnoki döntőbe jutásunk is egy komoly szellemi és gyakorlati érés eredménye volt. A magyar futballkultúra a ’20-as évektől kezdve iskolateremtő volt, a trianoni csapás miatt külföldre ment edzőink sokfelé elterjesztették, és egészen az ’50-es évekig az egész játékra kiható innovációkkal járultunk hozzá a világ labdarúgásához. Mindezek fényében még drámaibb, hogy később milyen mélységekbe szakadt le a futballunk. Az akkori tudásunkat a holland, a spanyol és az olasz futballiskola továbbgondolta, máig fejleszti, mi pedig nemhogy elfelejtettük, de már fel sem ismerjük, ha valaki külföldről visszacsempész hozzánk valamicskét ebből a tudásból. Van-e kiút, és csinálhatnánk-e olyan jól, mint egykor? Ferenczi Attila futballhagyomány-kutatóval derítjük ki. (A sorozat 2021. augusztus–november között készült.) Következő rész: https://rumble.com/v4uw3u8-a-magyar-vizilabdakultura-elpusztithatatlan-csibesz-a-palyan-2.html