MasodikFront

Stier Gábor, a moszkvatér.com alapító-főszerkesztője a Hetek 2023. március 22-ei adásában elemezte Putyin elnök személyiségét, a háborúval kapcsolatos céljait és Ukrajna háború utáni lehetséges jövőjét. A teljes adás itt hallgatható meg: https://youtu.be/XH7HMellXgk

Sokan feltették a kérdést, vajon lehet-e tárgyalóasztalhoz ültetni Zelenszkij ukrán elnököt Vlagyimir Putyinnal? Ennek ugyanis kevés az esélye, olyan kategorikus kijelentéseket és követeléseket fogalmazott meg az ukrán elnök. Viszont, ha a nyugati szövetség mégis úgy dönt, például az amerikai elnökválasztás közeledte miatt, hogy tárgyalásokra van szükség, akkor szükségessé válhat az ukrán elnök átmeneti vagy végleges lecserélése. Elképzelhető, hogy ezt készítik elő az amerikai sajtóban megjelent kritikák is. A lehetséges forgatókönyvekről az adásban idézzük Horváth József és Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértők nyilatkozatait is.

Volodimir Zelenszkij a Washington Post szerint fel akarta robbantatni a Barátság vezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra. A lap szerint ugyanis az ukrán elnök a magyar ipar elleni szabotázsakcióval torolta volna meg a kormány „Kreml-barátságát”. Az amerikai lap a Discord-akták néven ismert kiszivárogtatásból közölt újabb adatokat. Az amerikai titkosszolgálatok által végzett lehallgatások kiszivárgott dokumentumai szerint (amelyek hitelességét a Pentagon sem cáfolta) Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen például azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Barátság vezetéket, amely Magyarországot látja el kőolajjal, ezzel ugyanis megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit. A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzésekből a lap szerint tovább az is kitűnik, hogy „Zelenszkij Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat”. Ez viszont nem mást jelent, mint hogy az ukrán elnök egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája ellen készült szabotázsakcióra.

Elon Musk a vele készített beszélgetésben visszakérdezte a BBC riporterét, amikor a brit közszolgálati média újságírója azzal vádolta a Twittert, hogy ott „nőtt a gyűlöletbeszéd”, mióta Musk vezeti a céget. Musk megkérte az újságírót, konkrétumokkal erősítse meg kijelentését, ám a BBC munkatársa egyetlen példát sem tudott idézni, ami alátámasztotta volna koncepciózus állítását.

Videóban reagált a Fox News kirúgott műsorvezetője