„Sógorok”: Akinek ilyen a családja, annak ellenség sem kell | HONI FELDERÍTÉS

Habsburgok… ennél bonyolultabb viszonya aligha van a magyarságnak. Csaknem 750 éve bukkantak fel a szomszédunkban, később pedig négyszáz évet osztottunk meg egymással a történelmünkből; éppen véget ért a középkor, amikor a szétdarabolt Magyarország maradékának a birtokába jutottak, és az első világháború után, az újbóli feldarabolásunk idején váltak el az útjaink végleg. Ez a négyszáz év alatt idegen eredetűként is nemzeti uralkodóinkká válhattak volna, ahogy ez sikerült a nápolyi Anjou Károlynak és Lajosnak, a német Luxemburgi Zsigmondnak, vagy Habsburg Albertnek. Az 1526-ban hatalomra jutó Habsburgok azonban mindvégig egy Bécs központú, német nyelvű birodalomban akarták egyesíteni a szétszórt, soknyelvű és sokféle szokású országaikat, így Magyarországra is végig alávetett, kizsákmányolt gyarmatként tekintettek. Ezt azonban sosem tudták elfogadtatni a saját törvényeire mindenkor különösen érzékeny magyarsággal, viszont nem is adták fel, így az itteni uralkodásuk története egyúttal az ellenük vívott szabadságharcaink története is. A nemzeti történelmünkben a mi szempontjainkat nézzük, érdemes azonban tisztába jönni a kora újkorban világpolitikai játszmákat játszó Habsburgok szempontjaival is, akik számára a két nagy külső frontjuk mellett, a több belső front közül az egyik volt csak Magyarország. A kiterjedt dinasztia bonyolult történelmi ügyeiben Liktor Zoltán Attila jogtörténész tárja fel az összefüggéseket.