Meddig jutott az ellenzék két hétnyi egész pályás letámadással?

Miközben a racionálisan gondolkodó ellenzéki, vagy legalábbis nem kormánypárti értelmiségiek kétségbeesetten akarják valami értelmes mondanivaló felé terelni az ellenzéki politikusokat és a független influenszereket, az ellenzék szokása szerint csak a teljesen kezelhetetlen indulatainak a kimutatására képes. Persze nincs könnyű dolguk a pedofíliával: az őrjöngő dühük részben abból származik, hogy tudják, ez a szörnyűség már ráégett az ellenzékre, és ha a jobboldal szigorítani akarja a jogszabályokat, további akadályokat állítva a gyermekeket minden módon szexualizálni akaró LMBTQ-csoportok elé, akkor majd újra a nyugati elvbarátaik mellé fognak állni és nem a magyar gyermekek mellé. A kegyelmi ügy kapcsán kétségtelenül sok megbeszélnivalója lenne a magyar társadalomnak, de ezzel az ellenzékkel ez lehetetlen, mert ők semmit nem tartanak törvényesnek, legitimnek, ami az ő ideológiájukon kívül létezik. Novák Katalint sem tartották köztársasági elnöknek. Nekik csak Göncz Árpád volt az elnökük, mert őt ők választották. Nem olyan nagy tragédia, hogy a magyar progresszió csak egyszer volt annyira erős az elmúlt 35 évben, hogy elnököt tudott választani. Reméljük, ez így is marad.