Ilkei Csaba beszélget Drábik Jánossal a BPTV, "Különös" c. műsorában, 2004. IX. 8-án

Három évvel a New-York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyainak lerombolása után sem tudjuk: mi is történt pontosan.

2001. szeptember 11. óta minden idők egyik legnagyobb agymosási akciója zajlik, hogy elhitessék a világgal az al-Kaida-bin Laden összeesküvés elméletét, azt, hogy a támadást egy afganisztáni barlangban bujkáló, független terrorista csoport tervelte ki és vitte végbe. Az amerikai hatóságok már 2002 januárjában leállították a nyomozást, Bush elnök pedig titkosíttatta az iratokat. Mégsem biztos, hogy az igazságra 50 évet kell várni.

Mathias Bröckers alig ismert, agyonhallgatott könyve, „Összeesküvések, összeesküvés-elméletek és szeptember 11 titkai” címmel jelent meg nálunk 2003-ban.

Többek értő véleménye szerint a manipulált, ellentmondásos információk, a titkosszolgálatok és a titkos társaságok manőverei mögött valóban sötét összeesküvés húzódik. Nem összeesküvés elmélet, amelyet akkor gyártanak, amikor az ok-okozati összefüggés nem bizonyítható logikus, értelmes, tényszerű alapon. Sokkal inkább sötét összeesküvés az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek megfelelően a közép-ázsiai olajtartalékok feletti ellenőrzésért és azon kábítószerpiac megőrzéséért, melynek hasznából – egyebek között – az USA külpolitikáját finanszírozzák. Köztudott az is, hogy Bush és a bin Laden család évtizedes üzleti kapcsolatban állt egymással.

A történelemben 50 évet kellett várni a világnak arra, hogy kiderüljön az Egyesült Államok legnagyobb II. világháborús veszteségének igazi oka. A Pearl Harbor-i flotta katasztrófát az amerikai hatóságok provokálták ki, napra, órára pontosan tudtak a „meglepetésszerű” japán támadásról, de nem avatkoztak közbe, mert a támadás okot szolgáltatott arra, hogy belépjenek a II. világháborúba.

Lehet, hogy valami hasonló történt 2001. szeptember 11-én New Yorkban? Több jel mutat arra, hogy az Afganisztán és Irak elleni háborút már korábban megtervezték. Csak kellett egy „váratlan” merénylet, hogy az egyébként háborúellenes amerikai néppel elfogadtassanak – Ramsfeld védelmi miniszter szavaival – egy „vélhetően generációkon át tartó háborút” a terrorizmus elleni harc címszava alatt, amely természetesen arra is jó, hogy eltakarja az Egyesült Államok belső társadalmi és gazdasági gondjait, a vezető elit példátlan botrányait és hosszú távú profitot biztosítson a hadiiparnak és a vezető bankvilágnak.

Egy 1996-os közvélemény kutatás szerint az amerikaiak 74 százaléka – azaz négy polgárból három – azt hiszi, hogy az Egyesült Államok kormánya rendszeresen folytat titkos és összeesküvés jellegű tevékenységet. Miért, s mi ennek a tényleges alapja? Milyen titkos szervezetek működnek az USA-ban?

Miért kell a titkosság? 1992-ben az Irán-kontra ügyet vizsgáló, az adás idején demokrata elnökjelölt: John Kerry volt a terrorizmus, a kábítószerek és a nemzetközi műveletek bizottságának vezetője. Nem akarta elhinni, hogy a CIA kábítószert csempészett az országba, s az ebből az üzletből származó dollármilliókból finanszírozza saját tevékenységét. A CIA igazgatója azonban meglepetésre így válaszolt Kerrynek:

„Igen, uram, miután az Önök szenátusa sohasem járulna hozzá, hogy megkapjuk azt az összeget, amelyre szükségünk van geopolitikai befolyásunk stabilizálásához összesen 50 országban, kénytelenek vagyunk más bevételi forrás után nézni. A magas profitarány révén a kábítószerüzlet éppoly alkalmas erre, mint a fegyverkereskedelem, mindenekelőtt akkor, ha mindkét szemben álló félnek szállítunk …”

Ilkei Csaba