Baricco, Alessandro: Selyem. Parlandó, Budapest, 2005

Az egyik legtehetségesebb kortárs olasz író nagysikerű munkája az elmúlt években meghódította a világot. A mű érzékenysége, finom erotikája döbbenetes erővel ragadja meg a hallgatót, hogy misztikus utazársa vigye távoli tájak felé. Baricco számára a Selyem hozta meg a hatalmas sikert, nem egész száz oldalas könyvet huszonhét nyelvre fordították le. A Miramax filmet tervez belőle, és a vilaghírű zeneszerző, Andre Previn nemrég operát írt Baricco műve alapján. Nehéz a Selyemről írni: a történet rendkívül egyszerű, a stílus és atmoszféra, az olvasóra tett érzelmi hatás pedig nem igazán önthető szavakba. Ezt csak akkor értheted, ha kezedbe veszed, belemélyedsz, ha teljesen átadod magad egy egészen más világnak, és két-három órára kiszakadsz a sajátodból. A Selyem ugyanis együltű regény, miközben a hatása hosszasan veled, benned marad. Gyönyörű, rejtélyes, meglepő, bámulatba ejtően szépen
s egyszerűen megírt törtenet a vágyról és a fájdalomról, amelyben minden egyes szónak, képnek és hangulatnak pontosan megvan a maga súlya és érteke. A törtenet egy eldugott francia selyemhernyót tenyésztő városka kereskedőjéről, Herve Joncourról szól, aki illegális utakat tesz Japánba, hogy hazájába vigye az eperfalevélbe kapaszkodó petéket, mielőtt bebábozódnának. Az egyik útja során egy titokzatos nemes, Hara Kei udvarában találkozik egy nővel, aki bámulatba ejti. Nem érintkeznek, még csak nem is beszélnek egymással, de még abban sem lehetünk biztosak, hogy a nő a vendéglátó felesége, lánya vagy éppen az ágyasa. Hervét azonban visszatérte utan is kísérti emléke, s a legyűrhetetlen szenvedély, amit iránta érez. Franciaországba visszatérve folytatja megszokott életét odaadó, szerető feleségével, aki valahol tisztában van az elhidegülés okával. A férfi és nő leveleznek egymassal, és az utolsó, melyen erotikus, szenvedélyes levélben a nő megkéri őt, hogy soha többet ne utazzon Japánba. Miután néhány évvel később a felesége meghal, Herve különös felfedezésre jut, ami teljesen új megvilágításba helyezi a történetet, de ez inkább maradjon titokban, mielőtt elolvasnád. | Fordította: Székely Éva | Felolvasta: Csányi Sándor, Ónodi Eszter