Dezse Balázs

Elgondolkodott már valaki azon, hogy miért akarnak a szupermilliárdosok mindig filantrópnak látszani, meg átlagembernek? Olyanoknak, akik egyébként –nagyon szeretik az embereket, és azon dolgoznak, hogy az embereknek jobb legyen, és utálják a luxust? Mert megtehetnék, hogy tesznek a látszatra, az emberek akkor is használnák a szolgáltatásaikat, mert egyszerű, nekik meg nem kellene megjátszaniuk magukat, de valamiért mégis azt akarják, hogy azt érezzük, ők csak abban különböznek tőlünk, hogy megtehetik, hogy megmentenek minket. Konkrétan milliárdokat ölnek abba, hogy az az imidzs alakuljon ki róluk, hogy ők csak átlagemberek, pénzük azért van, hogy azt jóba fektessék, de ezen felül tulajdonképpen semmijük nincs és felesleges rájuk irigykedni. A sikeres, milliárdos szupergazdagokban az a legviccesebb, hogy felemelkedésükkor mindenki imádja őket.

Van egy nagyon friss történet, ami leginkább a morálról szól, a közösségről, a felelősségvállalásról és a szeretetről – és persze a felelőtlenségről és a rossz döntésekről is. Vagyis a „jóemberkedésről”. Így, egyszerre. A kérdés pedig, amit a történet feszeget, az, hogy hogyan kell úgy segíteni másokon, hogy annak legyen értelme. De vannak más kérdések is, például az, hogy milyen az önzetlen segítség, miért segítünk másokon, és minden esetben kötelesek vagyunk-e civilizált, keresztény emberekként segíteni a másikon anélkül, hogy tudnánk, hogy kin segítünk? És mi történik akkor, ha kiderül, hogy akin segítünk, az egy elmebeteg bűnöző, de nekünk sok lájkot hozott az, hogy meg akartuk változtatni az életét?

Nem fogunk örökké élni. Ez van. Egy adott ponton megöregszünk, és egyszer csak meghalunk, és ez ellen nem tehetünk semmit. Beszéltünk már arról, hogy a világ néhány szupermilliárdosa atombunkereket épít, mert nem akar meghalni egy esetleges apokalpiszisben, vannak viszont olyanok, akik nem csak ilyesmivel próbálják meg az örökéletet biztosítani maguknak, hanem egészen elképesztő dolgokhoz nyúlnak, és talán a szűz lányok vérétől sem riadnak vissza. Amúgy tényleg majdnem erről van szó. Lehet amúgy, hogy nekik van igazuk és tényleg legyőzhető a halál? Az amerikai tech-milliárdos, Bryan Johnson szerint igen. Az ember pár év alatt több mint 4 millió dollárt költött a “Blueprint” nevű élethosszabbító rendszer kifejlesztésére, amelyben minden, a testét érintő döntést kiszervez egy orvosokból álló csapatnak, akik az adatok alapján szigorú egészségügyi rendet dolgoznak ki annak érdekében, hogy csökkentsék a az örgedeést és a test elhasználódását. De vajon megéri? Van értelme?

Tavaly december végén egy furcsa videó jelent meg az interneten. Ebben egy nőnek látszó AI azt állította, hogy ők lesznek az első olyan hírcsatorna, médium a világon, ahol nem dolgoznak majd emberek, a tartalmat kizárólag a mesterséges intelligencia intézi majd. A “Channel 1” névre keresztelt csatorna nem titkolt szándéka, hogy teljesen átalakítsa a médiát, mert szerintük ez a jövő. Ráadásul állítólag mindenkinek személyre is tudják majd szabni a híreket, vagyis senki nem lát, hall, vagy olvas majd olyat, ami esetleg nem egyezik a véleményével, vagy azzal a valósággal, ami neki tetszik… Te jó ég! Lehet, hogy a Telex és a 444.hu is AI-vezérelt? Aztán persze az is lehet, hogy az egész nem igaz és egy hatalmas nagy álhírrel van dolgunk, semmit nem lehet kizárni, de akkor is érdemes beszélgetni erről, mert az ötlet már biztosan megvan, és valószínűleg a szándék is.

Kifejtettem már, hogy mit gondolok az egyre szivárványosabb videojátékokról, viszont soha nem néztünk igazán a dolgok mélyére. Éppen itt az ideje, ugyanis egészen konkrét oka van annak, hogy a videojáték gyártó cégek és a filmipar behódol neokommunista, a szivárványos, meg még sok egyéb torz agenda előtt. Aki eléggé figyelt, az észrevehette, hogy a legtöbbször a WOKE történetszálak egyáltalán nem illenek bele egy film vagy egy játék a alaptörténetébe, érződik rajtuk, hogy erőltetettek, és sokszor olyan, mintha a különböző produkciókhoz ugyanaz a személy írta volna a szkriptet. Ha így érzitek, nem álltok messze az igazságtól, és az sem csak egy hétköznapi paranoia, hogy azt gondoljátok, hogy felülről jövő nyomás miatt alakulnak így a sztorik. Két dolgot mondok el előre: Sweet Baby és ESG-pontszám. És ez most durva lesz, sok infó következik.

Az egyes országok pártjai mellett maga az Európai Parlament is készül az EP-választásra. A európai elit arra készül, hogy celebek felkérésével népszerűsítse az EP-választást, azt, hogy ezzel is buzdítsák a polgárokat a voksolásra meg arra természetesen, hogy valahogyan voksoljanak. Egyetlen nagyon fontos szereplő nincsen felsorolva, aminek az idén először lesz szerepe egy politikai kampányban. Ez a mesterséges intelligencia, vagyis az AI.

A világ milliárdosai tudhatnak valamit. Az elmúlt időszakban ugyanis közülük egyre többen hivatkoznak valamire, amit csak az “eseménynek” neveztek, és a legtöbben közülük – már akikről tudni lehet – a vagyonuk egy jelentős részét fektették be félreeső Hawaii-szigeteki, vagy Új-Zélandon lévő ingatlanokba, amelyekhez földalatti szuperbunkerek is tartoznak, amik állítólag bármilyen “eseményt” kibírnak. Még mielőtt bárki meggyanúsítana azzal, hogy irigykedünk a milliárdosokra, nem így van. Ezt meghagyjuk a kommunistáknak, érdekes viszont, hogy vajon mire készülnek korunk gyíkemberei, mi az, amit túl akarnak élni, és mi mindent képesek megtenni azért, hogy minél előbb felépüljenek ezek a túlélőkomplexumok. Összeesküvéselmélet-percek következnek.

Most hogy apuka lettem, a szokásosnál is jobban aggódom, hogy merre tart a világ. Minden porcikámmal azt remélem, hogy a kisfiamnak egyszer majd egy hús vér nővel lesz kapcsolata, és nem fog bedőlni annak, hogy egy számítógépek által generált kódba szeret bele, és annak írogat leveleket. Mert sajnos úgy tűnik, hogy ez történik, vagy legalábbis kezd, plusz a mesterséges intelligencia elkezdte elvenni a női munkákat és a női szerepeket, és ami még rosszabb, hogy ezen a világon senki nem háborodik fel. Bemutatom Aitana Lopezt, a 25 éves lányt, Spanyolország legszebb modelljét, akiért nagyvállalatok kapkodnak, és aki áloméletet él. Csak egy baj van vele. Nem létezik. És ezt vállalja is.

A sorkötelezettség megszűntetése a hidegháború végét követő évtizedek fontos jellemzője volt Európában. A folyamat mögött sok ok áll, de főleg a kétpólusú világrend megszűnésével kezdődött Vagyis a világ országai békére készültek, úgy érezték nincsen szükség arra, hogy mindenki bármikor meg tudja védeni a hazáját és a családját. Az Európai Unió tagállamainak többsége ma professzionális, önkéntességen, és nem sorkötelezettségen alapuló haderőt működtet. Az utóbbi években Litvánia és Svédország a sorozások újbóli életbeléptetése mellett döntött, és hát a világ nagyon gyorsan lett egy sokkal veszélyesebb hely, mint annak idején a hidegháború idején, ezért talán érdemes sokkal többet beszélni a katonai szolgálatról, és arról, hogy ki hogyan tervez i megvédeni magát egy esetleges fegyveres konfliktus esetén.

Amikor tragikus dolgok történnek a világon, nem számít, hogy mennyire van tőlünk mindez messze, nem tudunk nem odafigyelni rájuk. Sokan nem csak figyelnek, de szimpatizálnak is azokkal, akikkel a rossz dolgok történtek, sőt, olyanok is vannak, akik valahogy az események részesei akarnak lenni, netán segíteni szeretnének. És ezek nem csak a WOKE-liberálisok. Az elmúlt években rengeteg szomorú és nehéz dolog történt a világban, itt volt nemrég a COVID, aztán az orosz-ukrán háború, aztán az ezzel járó pénzügyi válság, aztán jött a Hamász mészárlása. Mindez ahhoz vezet, ami kezd jól látszani a közösségi médiában, a köznyelven csak megőrülésnek hívjuk, de van neve is, úgy nevezik a sokkal okosabbak, hogy “compassion fatigue”, vagyis magyarul valami olyasmi, hogy valaki belefárad az együttérzésbe. És ez amennyire normális, éppen annyira nem is normális.

Egyre több az okosautó Magyarországon is, és egyre több az olyan autó, amiről nem is tudjuk, hogy mennyire okos. De kezdjük az elején. Joe Biden aláírt egy olyan törvényt, amely kimondja, a 2026 után gyártott autóknak kötelező rendelkeznie olyan rendszerekkel, amelyek az autóvezető teljesítményét figyeli, beleértve a a vezetési stílusra, a pislogási szokásaira… nyilván mindez azzal a dumával megy a köztudatba, hogy az emberek biztonsága az első, holott erről nyilván szó sincs. Senkit nem érdekel sehol a másik ember biztonsága, leginkább egy gusztustalan adatgyűjtésről és a kontroll egyik új formájáról van szó, ugyanis az autó nem enged minket vezetni, sem elindulni, ha úgy ítéli meg, hogy nem vagyunk vezetésképes állapotban. Szóval az autónk meg fog figyelni minket, információkat fog rólunk gyűjteni. És ez nem csak a jövő, a megfigyelés már zajlik, minden olyan autó figyel minket, aminek van fedélzeti kompjútere, és rendelkezik valamilyen kamerával.

Ha valaki megpróbálta már valaha megrendelni ugyanazt az ételt az egyik népszerű ételfutár cégen keresztül, majd egy következő alkalommal közvetlenül az étteremtől, akkor elképesztő árkülönbségeket tapasztalhatott.És ennek ellenére most egy amerikai futárcég a haszon további kimaxolását most kísérleti jelleggel úgy oldotta meg, hogy tulajdonképpen kötelező jattot adni a futárnak, ha az ember meg akarja kapni belátható időn belül az ételét, ja, és természetesen nem jéghidegen, hanem fogyasztható állapotban.És amúgy, miért adjunk jattot valakinek, aki simán csak elvégzi a munkáját? A borravaló annak idején akkor járt egy pincérnek, vagy egy pultosnak, vagy egy fodrásznak, ha az nem csak a tudása szerint a legjobban ellátta a feladatát, ami egyébként is pénzbe kerül, de emelett kapott az ember valami pluszt, mondjuk meghallgatta az ember szerelmi bánatát, a legjobb ételt ajánlotta, vagy épp lebeszélt valamiről, ami nem érte volna meg, vagy csak simán kedves és szimpatikus volt.Beszélgessünk erről egy kicsit.

Két komoly háború dúl, az USA pedig nagy bajban van, ugyanis az ország vezetői pontosan tudják, hogy az Egyesült Államok hadserege – annak ellenére, hogy még mindig a világ legerősebbjei közé tartozik – közel sem az a legenda, ami egykor volt. Ennek a legalapvetőbb tünete, hogy a toborzóirodák üresen konganak, hiszen tulajdonképpen senki nem akar katonának jelentkezni, hiába növeli az ország a hivatásosok kedvezményeit és juttatásait. A amerikai hadsereg kénytelen volt bevetni a csodafegyvert, ami megfordíthatja a folyamatot. Egy szexi, szeplős, nagymellű kislányt, aki katona ruhában csábítgatja a fiúkat a neten, hogy már csak miatta is megéri belépni a seregbe. Ezt hívják úgy, hogy E-Girl Hadviselés, ami véresen komoly, és kicsit talán ijesztő is.

A világon minden a szépség körül forog. Ez van. Ezt remekül tükrözi a WOKE-kommunisták által letagadott valóság, amelyben a szépségipar évente körülbelül 532 milliárd dolláros iparág. Bár túl vagyunk azokon a nehéz időszakon, amikor elfogadott és rendben volt, ha egy férfi dagadt, büdös és mindig egy kicsit le van zabálva a kinyúlt pólója, mégis a nőkre tagadhatatlanul jobban vonatkozik ez az egész. Ennek az az oka, hogy ők sokkal szebbek eleve, és sokkal kifinomultabb és értékesebb lények, mint a férfiak. És itt jutunk el a nagy kérdéshez, hogy akkor mi ez a rengeteg ronda női karakter a videójátékokban? Miért gyűlölte meg a játékipar a saját fogyasztóit, a férfiakat és a nőket egyaránt?

Soha nem voltam hatalmas rajongója a Robin Hoodnak, mert igazából mindig is egy kicsit kommunista propagandának gondoltam. Az egész sztori arról szól, hogy teljesen rendben van, ha másoktól elveszünk pénzt, amit szétosztunk a szegények között, akik ugyebár mi magunk vagyunk; különösen nem probléma az egész, ha akiktől elveszünk, azok gazdag emberek. De ennek ellenére melyik WOKE szuperkomcsi ne gondolkodott volna el azon, hogy milyen lenne már a klasszikus Robin Hood történet, ha Robyn Hood nem egy nemesi származású férfi lenne, hanem egy erős, független, öntudatos, fekete nő, a csapata pedig nem enyhén túlsúlyos erdei hajléktalanokból állna, hanem egy neonmaszkos, független, rendszerellenes hip-hop társulat lenne? A jó hír, hogy nem kell tovább fantáziálni, a kanadaiak megcsinálták ezt is, és eláruljuk: katasztrofálisan rossz lett.

Furcsa emberek támogatnak furcsa dolgokat. Mia Khalifa, a pornószínésznő (akinek a munkásságáról nyilván először hallunk) annyira kiállt a Hamász mellett, hogy a Playboy kénytelen volt vele szerződést bontani. Ez ugyanaz a Mia Khalifa, akit az ISIS pár éve lefejezéssel fenyegetett meg, mert hidzsábban (csak abban) szerette felvenni a filmjeit, amelyek közül én magam nyilván egyet sem láttam. Ezen felül a Hamász évekkel ezelőtt betiltotta Gázában a pornófilmeket, Mia Khalifát pedig valószínűleg halálra köveznék akármelyik főtéren. És mégis. Nyilván mindez Amerikából könnyű, ismerjük ezt a fajtát. Továbbá nem világos a Harvard Egyetem 34 diákszervezetének kiállása sem a palesztinok mellett, azok mellett a palesztinok mellett, akik a New York-i tüntetésen óvatosan horogkeresztes zászlót is emeletek, Sydney-ben pedig el akarták gázosítani a zsidókat. Ezt a nyilatkozatot az Amnesty International harvardi szervezete is aláírta, ők azonban hétfő estére csöndben törölték magukat az aláírók listájáról. De kiállnak a Hamász mellett azok a woke kommunisták is, akik jó eséllyel támogatják az LGBTQ+ nevű WiFi-kód társaságot, akiket a Hamász először végezne ki, ha lenne rá lehetősége.

Sok elmebeteg dolog van, amit ha megérteni nem is, el lehet fogadni, meg sok olyan sértés van, amit le lehet nyelni, de amiben nem ismerünk tréfát, azok a gyermekeink, a kultúránk, ennek pedig szerves részét képezi a gasztronómia is, amit imádunk, és ami szintén megérdemli, hogy megvédjük. Szóval most ezt fogjuk tenni, mert a WOKE haladók szerint a “white food”, vagyis a “fehér kaja” nem más, mint vajas kenyér, párizsi és krumpli, a bevándorlás meg szerintük ezért is fontos, mert a migráns ételek színt visznek ebbe az unalomba. Itt az ideje tehát, hogy az ételekről beszélgessünk egy kicsit.

Megjelent a játékvilág új nagy durranása, a Starfield. Aki nem szokott játszani, az azt hiheti, hogy ez nem érdekli, de fontos, hogy szülők is figyeljenek: megmutatom, hogyan csempészik bele a gyerekek mindennapjaiba a genderpropagandát. A játék megjelenése előtt nagyon reménykedtünk benne, hogy ezúttal nem fogják a világűrbe is becsempészni a transzneműeket. Hát, becsempészték. Mert nem mindegy ezek szerint, hogy a világűr egyik holdján épp genderfluid vagy nem bináris-e az ember.

A “Skibidi Toilet” egy animációs sorozat, ami tulajdonképpen felrobbantotta az internetet. Soha semmilyen tartalmat nem néztek ennyien úgy általában, ami felfoghatatlan, tekintve, hogy az animációs filmsorozat arról szól, hogy WC-kből kilógó emberi fejek akarják átvenni az uralmat a világ felett, ellenük pedig elektronikai eszközök fejű emberszerű dolgok harcolnak. Nyilvánvaló, hogy egy szülőnek most az a feladata, hogy összeszorított fogakkal, ökölbe szorult kézzel megpróbálja megérteni a gyermekét, akiről születésekor azt remélte, hogy űrhajós lesz, mérnök, sztárszakács, ehelyett egy WC-ből kikandikáló emberi fejre van rákattanva. De probléma ez valójában? Egészséges, ha jobban tartjuk magunkat, mint az utánunk következő generációt? Miért volt jobb, hogy mi annak idején bő nadrágot hordtunk?

A Déli Pályaudvar egy forgalmas kereszteződésében éppen előttem pirosra váltott a lámpa. Ahogy annak lennie kellett, megálltunk, más autók is megálltak, az előttem szabálytalanul az út közepén haladó biciklis, aki egészen addig akadályozta az autóforgalmat a tilos jelzés ellenére továbbment, és majdnem ütközött is a nekünk jobbról éppen szabályosan elinduló egyik autóval, amely hatalmas fékcsikorgás közepette megállt. Brutál volt, azt hittem elütik. Szerencsére nem történt baleset, de ez nem a biciklis érdeme, hanem a szemfüles autósé. A biciklis akkor megijedt, nyilván neki állt feljebb, de azért mégis érezte, hogy hülyeséget csinált, és fel is ment a mintegy 10 méterrel odébb lévő bicikliútra, ahol addig is mennie kellett volna egyébként. Ez csak egyetlen egy olyan eset, amit autósként, vagy gyalogosként nap, mit nap tapasztalhatunk a forgalmi és moráli szabályokat egyre jobban ignoráló biciklisek esetében, akik pont tsznek rá, hogy létezik KRESZ, ahogy az sem érdekli őket, hogy a főpolgármester indokolatlan helyeken, indokolatlan mennyiségű bicikliutat rajzolt fel nekik, például azzal sem törődve, hogy a mentő nem tud elmenni emiatt rendesen.

Miért nem tudnak főzni a britek? Miért fontos, hogy milyen színű egy étel? Miért idióták a vegánok, és miért fontos a kiegyensúlyozott étrend? Ezekre a kérdésekre mind válszolunk, ebben segít nekünk a Paulaner Sörház konyhafőnöke, akivel egy kicsit elkalandoztunk az ételek világába is, de persze minden is megpróbáltuk összemosni a politikával, gyakran sikertelenül. Konklúzióként megállapítottuk, hogy a “természetes nők és a változatos étrend, ez a két legfontosabb dolog a világon”.

Komoly emberek beszéltek az USA-ban egy bizottság előtt arról, hogy földönkívüliek márpedig léteznek, de valahogy mégsem olyan derűs ez a remény, ami most sokunkba belecsapott; egyrészt úgy tűnik, hogy amikor valaki, aki szavahihető és megbízható, végre kimondja azt, amire mindig is vártunk, akkor hirtelen sokkal szkeptikusabbak leszünk, mint akkor, amikor egy fóliasapkás alkoholista egy lepukkant lakókocsiban mondta el egy texasi egyetemi lapnak ugyanezt. De miért van ez vajon? Valószínűleg azért, mert furcsa az időzítés. Éppen akkor robban egy ekkora sztori, amikor Joe Bidennek nagyon gusztustalan ügyei látnak napvilágot, amikor kiderül, hogy a kisfia olyan befolyást szerzett Ukrajnában és olyan kenőpénzeket fogadtak el Kínából, hogy az ember a Fehér Ház közelébe se mehetne. Na, meg itt van az Egyesült Államok botrányos mennyiségű támogatása az ukránoknak, ami az egész országot csődbe is ránthatja akár lassan. És hát furcsa, hogy épp most beszélnek arról, ami az emberiség egyik legmeghatározóbb eseménye, eseményei, találkozása lehetne. Illetve kellene, hogy legyen. De valamiért nem ütött miket szíven, legyintettünk.

Biztosan érezte már mindenki azt, hogy rossz testbe született. De nem arról van itt szó, hogy az illető elégedetlen azzal, hogy fiú, vagy esetleg lány. Nem. Itt sokkal komplexebb erők kezdtek működni, ugyanis hivatalosan is megerősítették a szakértők, hogy a faji hovatartozás nem genetikus, csupán egy szociális tákolmány, ezért tulajdonképpen bárki megváltoztathatja azt. Én tegnap óta kínai vagyok, próbálják ki Önök is. A részleteket Georg Spöttlével átbeszéltük, hogy Önnek már ne kelljen ezen gondolkodni.

A balos amerikai kommunisták nem akarnak fegyvert bízni az emberekre, mert szerintük az nem biztonságos, de bármikor felelős katonai pozícióba tesznek mentálisan sérült transzneműeket, akiknek nem AR-15-öst, hanem akár egy hadihajót, sőt egy hadiflottát is rábíznak. De érthető is, hiszen meg kell védeni azokat, akiket egy gyorsétteremben férfi létükre Uramnak szólítnak, miközben felvettek egy parókát. A fagyi néha visszanyal, erre bizonyíték, hogy Franciaországban megverték a migránsok a leghangosabb bevándorláspárti filmrendezőt, mert az transznemű. Közben pedig a világ egy másik részén rengetegen kezdtek el önmagukkal összeházasodni a civilizált, mindig valami újat mutató Nyugaton, bár van hogy még ezek a meghitt kapcsolatok is válással végződnek.

Elmondom mi idegesít nagyon. Azok az emberek, akik úgy próbálnak konzervatívnak látszani, hogy folyton a technológia ellen uszítanak. Tudjátok, amikor valaki arra büszke, hogy nem használja a mobilját. Bezzeg régen, amikor az emberek megélték a pillanatot és munka után azonnal jól bepiáltak és csináltak egy frankó kocsmai verekedést. De legalább nem voltak puhányak. Vagy amikor felkoncolták egymást, falvakat gyújtottak fel, fejeket vágtak le… de legalább mobiltelefon nem volt még.